Blog

Ezen felül a fa tartalmazhat még gyantát, zsírokat, olajokat, viaszt, csersavat, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában kb. 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% víz található. A fát mint nyersanyagot az ember már ősidők óta használja és feldolgozza. Elégeti, amivel fényt és hőt nyer, mechanikai tulajdonságait kihasználva pedig használati- és dísztárgyakat alkot belőle, kémiai úton faszenet, cellulózt, gyógyszert, egyéb vegyi anyagot gyárt belőle.  Egy mérsékelt égövi fát elvágva láthatóvá válnak az évgyűrűk. Kialakulásukat az évszakok váltakozása okozza, és emiatt a trópusi fafajoknak nincsenek is évgyűrűik, bár a csapadékosabb és szárazabb időszakok váltakozása gyakran hasonló jelenséget idéz elő, és ezeket növekedési zónának nevezik. Így a trópusi fák felépítése egyenletesebb is, mivel a trópusi éghajlaton a fa viszonylag folyamatosan, megszakítás nélkül fejlődik. Az élő fák hasznosításának számos módja közül az egyik a gyanta kinyerése. Például a balzsamtartalmú trópusi fákból nyert anyagokat a gyógyászatban, a kozmetikai iparban, és a festékiparban is felhasználják alapanyagként. Egy fatörzs évente akár 1–4 kg-nyi nyers gyantát is adhat. Fontos ipari nyersanyag még az egyes trópusi fákból nyert latex, ami nyersgumit tartalmaz. Ez a gumigyártás alapanyaga is.